Körösbánya (ma Baia de Criş, Románia)
Az erdélyi falu a romániai Hunyad megyében, a Fehér-Körös bal partján, Brád városától 7 km-re fekszik.
Már a rómaiak is bányásztak aranyat itt, első említése Fejérkörösbánya néven 1390-ből származik. A német bányászok által lakott település a XIV. századtól folyamatosan fejlődött, pénzverde is működött itt. A világosi váruradalomhoz tartozott, majd a Hunyadi család birtokába került. II. Lajos király 1519-ben szabad királyi városi rangot adományozott Körösbányának, de a XVI. században az aranykitermelés jelentősen lecsökkent, valamint a török háborúk idején gyakran kifosztották a települést. A hivatalos aranybányászatot 1742-ban szüntették be. Járási székhely, majd 1861 és 1876 között az újjászervezett Zaránd vármegye székhelye volt. 1876-ban a megyerendezés során járási székhelyként Hunyad vármegyéhez csatolták.
Körösbánya a trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Körösbányai járásához tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került.
Lakossága 1910-ben: 1001 lakosból 590 magyar, 358 román, 26 német
Lakossága 2011-ben: 703 lakosból 684 román, 13 nem nyilatkozott
Érdekességek
A hivatalos aranybányászatot 1742-ban szüntették be Körösbányán, de családi tárnákban még folytatták a helyiek az arany kitermelést, így a település megőrizte gazdagságát a XIX. században is.
Már a középkorban letelepedtek itt a ferencesek, akik a török veszély idején kolostorukat erőddé alakították.
Utcatörténet
A fővárosi IV. kerületi Káposztásmegyeren 2003 óta viseli utca az erdélyi település nevét.