Komposztálni jó, – és nagyon hasznos! 

Nincs egyszerűbb, olcsóbb és környezetkímélőbb módja a szerves hulladékaink feldolgozásának, mint a komposztálás. Ugyanez érvényes a kerti hulladékokra is: nem érdemes a lenyírt füvet és az összegyűjtött avart a kukába gyömöszölni, elégetni pedig az egészségünk elleni súlyos vétek. 

Szilágyi László írása

Komposztálni mindenki tud, aki rászánja magát. Egy kertes házban biztosan akad egy olyan, egy-két négyzetméteres, árnyékos, szélvédett hely, ahol elfér egy komposztláda. A társasházak is meg tudják ezt oldani a közös területükön, feltéve, hogy akad legalább egy lelkes lakó, aki gondozza a komposztálót. Ha nincs kertünk, a komposztálás legtöbbször beltérben is megoldható, illetve mindig használhatjuk a Főkert közparkokban elhelyezett közösségi komposztálóit, valamint a X. kerületben működő nagy komposztüzemét. Utóbbiban alkalmanként 100 kg-ig díjmentesen átveszik és feldolgozzák kerti és egyéb szerves hulladékunkat.

Fontos tudnunk, hogy a lomb- és egyéb kerti zöldhulladék elégetése súlyosan egészségkárosító és illegális. Amennyiben nem tudjuk komposztálni a kerti hulladékot, vegyük igénybe az FKF kertihulladék-gyűjtő szolgáltatását, hiszen lomb- és zöldhulladékunkat a hulladékos közszolgáltató lebomló zsákokban meghatározott időközönként elszállítja.  Ez esetben a lebomló zsákok beszerzéséről – pl. nagyobb üzletekben vagy hulladékudvarokban – nekünk maguknak kell gondoskodnunk.

Forrás: Istock

Komposztálni távolról sem csupán kellemes hobbi: az összes hulladékunk kb. egyharmadának környezetbarát feldolgozásáról van szó! Ha a kerti zöldhulladék és a konyhai hulladék nem a hulladéklerakóra kerül, hanem helyben dolgozzuk fel, azzal rengeteg üzemanyagot takarítunk meg, amivel sokat teszünk a tisztább levegőért is. Emellett nem kell többé virágföldet venni a növényeink számára és a kertünk talaja is sok fontos tápanyaggal gazdagodik.  

És hogy mi mehet a komposztba? Nagyon sok minden. A konyhából zöldség- és gyümölcsmaradványok, kávézacc, teafű, tojáshéj, hervadt virág, szobanövények elszáradt részei, növényevő kisállatok ürüléke az alommal együtt, faforgács, toll, szőr, festetlen papír (pl. tojástartó). A kertből a levágott fű, gyomok, lomb, tűlevél, szalma, ágak és gallyak (aprítva), elszáradt virág, lehullott gyümölcs.

És mit nem szabad beletenni? Főtt ételmaradékot – főként húst és halat -, kenyeret és csontot, üveget, fémet és műanyagot, színes újságokat, pelenkát, gyertyát, illetve veszélyes anyagokat, például fáradt olajat, használt sütőzsiradékot, vegyszereket, festéket, elemet, növényvédő szert.

Komposztálni nem nehéz, hiszen a munka javát a baktériumok, a gombák és a giliszták végzik el. A bomlási folyamatok meggyorsítása érdekében az alapanyagokat jól össze kell aprítani. Ha igazán jó minőségű komposztot szeretnénk, érdemes időnként – 4-6 hetente – átforgatni az anyagot. Figyelni kell arra is, hogy a komposztdomb ne száradjon ki, mert akkor a komposztálás folyamata leáll. Ellenkező esetben, vagyis, ha túl sokáig nedves az anyag vagy esetleg víztócsában áll, úgynevezett anaerob rothadás indulhat be. Ezt mindenképpen el kell kerülni. Ha jól csináljuk, a komposztdomb soha nem büdös és nem vonzza a nem kívánt állatokat.

A zöldhulladékot soha, semmilyen körülmények között nem szabad elégetni. Az összegyűjtött avarkupacban élőlények, pl. sünök is meghúzódhatnak, az égetés során pedig súlyosan egészségkárosító anyagok szabadulnak fel, melyekkel magunkat és a környezetünket is mérgezzük.

Ha további információra, segítségre volna szükségünk, több szakmai szervezethez, illetve a Fővárosi Önkormányzat illetékes cégeihez is fordulhatunk.  A Főpolgármesteri Hivatal Zöld Budapest Tanácsadó Irodája (Budapest 1052 Bárczy István utca 1-3.) a levegőtisztaság-védelmet célzó HungAIRy LIFE integrált projekt keretében komposztálási tanácsadást is nyújt. Ezen túl sok hasznos információt találunk a HungAIRy LIFE integrált projekt, a  Humusz Szövetség vagy éppen a Ne égess! kampány weboldalain is.

A komposztálás az egyik legősibb emberi tevékenység. Ideje újból elkezdeni, hiszen nemcsak magunknak, de a környezetünknek is csak használunk vele! 

/A szerző a Főpolgármesteri Hivatal Klíma- és Környezetügyi Főosztályának munkatársa/