Volt ezen a környéken téglagyár, lövészegylet, János kórház, buszpályaudvar, forradalmi hangulat, hangos közlekedés és plázák. Most újra egy kis zölddel és békével lett gazdagabb a kerület, reméljük sokáig.
Csapó Ádám írása és fotói, egyéb fotók: Fortepan
Egy évvel ezelőtt megjósoltuk, hogy eljön az a nap, amikor a budapesti emberek új Széna teret kapnak. Ez a nap eljött, ráadásul az új tér rögtön két funkciót is kapott. Az “emlékpark” szó elég jól leírja mindkettőt.
Egy ideje már egy építkezési területet kerülgettek itt a budapestiek, azelőtt pedig egy buszpályaudvar kínálta ezen a helyen a szolgáltatásait, aminek a funkciója talán, de az esztétikája kevésbé fog hiányozni. A beton helyett ezután a Széna tér egy újabb zöld területtel gazdagítja a fővárost, lehet ez a helyszíne a pihenésnek és az emlékezésnek is. Ez utóbbi egyértelműen azért, mert a helyszín többek között az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik fő ellenálló központja volt – mások mellett – Szabó bácsi vezetésével. Szabó János, 59 éves tehergépkocsivezető irányítása mellett barikádokat építettek, a Déli pályaudvar vagonjait is felhasználva. Az 1400 forradalmárt a november 4-én bevonuló szovjet tankok végül elsöpörték, sokukat börtönbe zárták, majd ki is végezték. Köztük Szabó bácsit is.
Színes, élhető és fenntartható
A megújult Széna tér színesebb és barátibb, mint bármikor az elmúlt sokszáz évben. A 68 új fa és a fenntarthatóra tervezett piknikezhető fű mellett telefontöltős és UV-mérős okososzlopok, 3db kronoszkóp és nemzeti színekben pompázó vízjáték is helyett kapott a parkban. Ezen felül hatalmas nemzeti színű zászlót alkotó virágrengeteg bízik még sok napsütésben.
A tér több irányba is nyitott, de két belépőpontján emlékművekbe lehet botlani. Az egyik egy fiatal művész, Fáskerti Zsófia által megálmodott, büszkén felszegett állú Szenes Hanna mellszobor. A költőnő a II. kerületben nőtt fel, és kalandos élete után itt is végezték ki, a közeli fogház udvarán a II. világháborúban. A másik mű egy modernebb megközelítése és tolmácsolása annak, ami a környéken és a Széna téren történt 1956-ban. A kerületi emberek hétköznapi tárgyainak lenyomata vehető ki egy fekete betonoszlopon, hasonlóan ahhoz, ahogy az életükön is nyomot hagyott az, ami a Széna téren történt és még történni is fog. Ez, a 3D nyomtatással készült mű a hatdé művészcsoport érdeme.
Széna tér dalszövegben
Ha csak a lábunk elé tudunk figyelni telefonnyomkodás közben, akkor az Emlékek útvesztője elnevezésű installáció jó sorvezető lesz a tér körül. Többek között Bereményi Géza és Cseh Tamás ismerői is fejből tudják a Széna téren történt eseményekről szóló szöveget és dalt. Ez a tér körbesétálása közben újra eldúdolható vagy más szerzők földre nyomtatott szövegrészleteivel is meg lehet ismerkedni.
A II. kerület mint kivitelező vett részt a projektben, a főváros pedig a maga 700 millió forintjával joggal nevezhető támogatónak, de már a helyi lakosok – nevezetesen fonalgerillák – is hozzátettek valamit a térhez. Mindez már megnézhető, elolvasható, átsétálható.
