Több kedvenc helyszínünk is megnyílik szeptember 17-18-án hétvégére a nagyközönség előtt. Ha eddig csak lelkesen olvastátok, milyen csodákat láttunk egy-egy cikkünk kapcsán, most itt a lehetőség felfedezni ezeket. Összeszedtük, mik azok a helyszínek, amikről írtunk, szerettétek, és most nyitva is lesznek mindenki előtt.
Mi is az a KÖN?
1984-ben Franciaországban rendezték meg elsőként a Történelmi Műemlékek Nyílt Napját, azzal a céllal, hogy azok a kiemelkedő, sokakat érdeklő, de az év 363 napján általában a nagyközönség előtt zárva tartó műemléképületek egy hétvégén nyissák meg kapuikat, és ingyen, lehetőleg szakszerű vezetéssel fogadják a kíváncsi látogatókat. Magyarországon 1999-ben tartották meg az első Kulturális Örökség Napjait. Az idei, 2022-es alkalom igazán jeles évforduló is, mert 150 éve, 1872. április 7-én kelt rendeletével hozta létre a magyar királyi vallás- és közoktatási miniszter a magyar műemlékek védelmét szolgáló első saját állami intézményünket, a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságát. A Kulturális Örökség Napjai idén a 150 éves intézményes magyar műemlékvédelem előtt tiszteleg.
Ferenc áramátalakító
A tavalyi év hatalmas élménye volt, amikor itt körbevezettek minket és az ipari műemlék minden zegét-zugát megmutatták nekünk. Ez az épület szó szerint mozgásban tartja a várost: a környék villamosai bő száz éve „eszik” (vagy isszák?) az innen érkező áramot.
Ma 90-110 éves, több tucat tonnás motorokat lehet mozgás közben megcsodálni és vezérelni az 1939-ben épített irányítópultból, hála Benda László és Balla Mihály munkájának, de ha ők nincsenek, ma nemhogy nem működnének a gépek, talán már itt se lennének. Nem is beszélve arról a gyűjteményről, amit az áramátalakítóban elhelyeztek. A Kádár-rendszerből ott maradt és második világháború előtti plakátok, az áramellátás különböző korszakainak emlékei, például a BKV által megmentett egészen futurisztikus üvegpolip, vagy a lámpatest a felrobbantott Margit-hídról.
PROGRAM: 8-10 fős csoportokban indulnak épületvezetések a program ideje alatt folyamatosan.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
A Várnegyed szélén, a Bécsi kapu téren magasodó, Pecz Samu tervezte neogótikus épület minden egyes alkalommal lenyűgöz bennünket (még úgy is, hogy azért gigászi méreteivel eléggé elüt a környező kis házaktól). Nem csak az itt őrzött történelmi értékek és emlékek miatt, de az épület se egy könnyen feledhető élmény. Aki teheti, látogassa meg, és keresse meg az oszlopfőket díszítő denevéreket (is), nézze meg Dudits Andor falfestményeit, az unikornisos-címeres Róth Miksa ablaküvegeket és Kőrösfői-Kriesch Laura munkáit, az eredeti textilből készült térelválasztó szőnyegeket, amelyek túlélték a második világháborút.
PROGRAM: 2022. szeptember 17., szombaton 10:00 – 18:00 között épületbejárások.
Martsa Műterem és Művészkert
Van egy titkos kert a Józsefvárosban, amely őrzi a magyar képzőművészet legnagyobbjainak lépteit és több mint száz éve szobrok, festmények, sőt rajzfilmek születésének helyszíne – csak nem tudunk róla. A mesélő tárgyaknak szerencsére van magyar hangja is Martsa Piroska animációs mozdulattervező és restaurátor személyében, aki próbálja egyben tartani és megmenteni nemcsak szülei alkotásait, de magát a kertet is, csaknem 200 növényével és meseszerű hangulatával. Lehet, ez az utolsó év, hogy eredeti szépségében láthatjuk a kertet, ne hagyjátok ki.
PROGRAM: szeptember 18-án, vasárnap 4 alkalommal lesz látogatható.
Zuglói japánkert
Van egy kert Zuglóban, ami iskola, termékbemutató, érzékenyítő program és téridőkapu: a zuglói japánkert és környéke, hivatalos nevén a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium kertje.
A kert része Magyarország első japánkertje, amelynek tervezésekor és ültetéskor azt is megfontolták – a hagyományokhoz híven – hogy más-más szögből milyen képet fog mutatni az adott sarok, de azt is, hogy a növények hogyan fognak változni az idővel, évszakról évszakra és mostantól mondjuk húsz év múlva egyaránt.
Cinkotai Tájház
Az egyik legszebb, ma is falusias elemeket őrző városrészünk Cinkota, ahol nem csak a templomok, az utcák szerkezete és jó pár ház őrzi a múltat, de egy valódi tájház is – írta a környékről Zubreczki Dávid.
Ha most más is szívesen felkerekedne, és megismerné a környéket, ez a hétvége tökéletes alkalom lesz. A cinkotai ráadásul Pest egyetlen tájháza, amit ha 2008-ban nem alakítják át „élő múzeummá”, semmi esély nem lett volna arra, hogy megmaradjon a huszadik század eleji formája, beosztása.
PROGRAM: szeptember 17., szombaton, 10:00 – 18:00 között látogatható.
